Esküvő Monszun Idején Teljes Film
Minden nap átkelünk rajtuk, de leginkább azon szoktunk velük kapcsolatban elgondolkozni: hogyan képesek a teljesen különböző jellemzőkkel bíró Pestet és Budát ilyen simán áthidalni? Persze, nem volt ez mindig így. Következzen egy kis összeállítás azoknak, akik többet szeretnének megtudni a budapesti hidakról! Akkor és ma a Duna felett. Több okból is a Széchényi Lánchíd a kedvencünk. Nem csak azért, mert a város szimbólumává vált az évek során, hanem azért is, mert története vetekszik elbűvölő díszítésével. A történelem lecke előtt még annyit: a Lánchíd a pesti oldalon a Széchenyi térre vezet, Budán pedig a Clark Ádám térrel határos. A Lánchíd volt Budapest legelső hídja, melyet Széchenyi István megrendelésére tervezett William Tierney Clark. Az építkezést Clark Ádám felügyelte, költségeit pedig egy görög nemes, Georgios Sinas finanszírozta. A hidat 1849-ben adták át, és egy szempillantás alatt nemzetközi szenzáció lett. Budapest ostroma súlyos nyomokat hagyott a Lánchídon is, de a második világháború borzalmai után újjáépítették, és 1949-ben ismét a budapesti közlekedés szerves része lett.
S a kiskapun át megszűnik az átjárás a farakásokhoz. Hamarosan azok is elfogynak: 1890-ben még működik a faaprító, 1892-től már nem. " (Buza Péter) kapcsolódó linkek Vissza a térképhez galéria
2009-ben kezdődtek a munkálatok, és mindannyiunk nagy örömére 2011 júniusában végre be is fejeződtek. Bár a költségekről is sokat lehetett hallani akkoriban, azért elmondjuk, hogy összesen 20 milliárd forintba került. A Margit hidat a legegyszerűbb belőni az elhelyezkedést tekintve, mert a a híd közepén található megállóból nyílik 165 fokos szögben törve meg azt. Pesti vége a Jászai Mari tér, budai pedig Germanus Gyula park. A budai Szentlélek tér rel határos, Árpád híd a leghosszabb tisztán budapesti hidunk, mely Árpád fejedelemről kapta nevét. 1939-ben kezdték el építeni János Kossalka tervei alapján, de a második világháború megakasztotta az építkezést, így csak 1950-ben lett kész. A kommunista rezsim idején – egészen 1958-ig - Sztálin hídra keresztelték át. A Petőfi híd esetében mindenkinek világos, hogy kiről kapta a nevét, azt azonban kevesebben tudják, hogy 1937 és 1945 között Horthy Miklósnak hívták. 1937-ben adták át a hidat egy négy éves építkezést követően, melyet Álgyai Hubert Pál tervei alapján vittek véghez.
Sajnos a Szabadság híd sem úszta meg 1945-ben a német csapatok pusztítását, ezt viszont már egy évre rá újra felépítették. A jellegzetes nyírfa-zöld színét festék hiányában csak 1984-ben kapta vissza. 2007 augusztusa és 2008 decembere között, egy 5, 6 milliárd forintos teljes felújítást követően, végre visszanyerte egykori kinézetét. Ráadásul, mind a pesti, mind a budai hídfők – a Fővám tér és a Szent Gellért tér – is csak fokozzák népszerűségét. Fotó:, A volt az építési sorban a második, hiszen ez 1872-től 1876-ig épült egy francia mérnök, Ernest Gouün tervei alapján. Ennek 1945-ös felrobbantása csak annyiban volt kisebb veszteség az eddigieknél, hogy már egy évvel korábban súlyos károkat szenvedett egy véletlen akna robbanás során, melyben civilek százai és katonák tucatjai is életüket vesztették. Azt követően, hogy a hidat 1948-ban újjáépítették egészen 1970-ig alakítgatták. A 2000-es évekre pedig a Margit-híd egyes elemei életveszélyes állapotúvá váltak, így a teljeskörű felújítást nem lehetett tovább halogatni.
Fotó: Az Erzsébet hidat átszelve a Március 15. térről a Gellért-hegy lábához jutunk – feltéve, ha Pestről indulunk Budának. A hidat Erzsébet királynő ről nevezték el, aki mindaddig az Osztrák-Magyar Monarchia kedvelt császárnéja volt, míg 1898-ban ki nem végezték. Építése során az eredeti függőhíd valóságos mérnöki csodának számított, az újszerű megoldás miatt. 1903-ban nyitották meg a közlekedés számára, és sajnos 1945-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották az első verziót. A hidat csupán két évtizeddel később 1961 és 1964 között építették újra, majd folyamatosan apró trükkökkel csinosítgatták. Tudtátok, hogy a pilléreken található díszkivilágítás Japán ajándéka volt 2009-ben, melyet Isii Motoko tervezett? Budapest harmadik legöregebb hídja, a 1894 és 1896 között épült, azonban eredetileg Ferenc József császár nevét viselte. Az építkezés, amelyet a többi hídon beszedett vám összegéből finanszíroztak, Feketeházy János tervei alapján ment végbe, Gállik István, Beke József, Nagy Virgil építészek segítségével kiegészülve.