Esküvő Monszun Idején Teljes Film
2012. május 5-én Sepsiszentgyörgyön is felállítottak a szoborról egy másolatot. [2] Szoborváltozatok [ szerkesztés] A kolozsvári szobor Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] László Gyula: Kolozsvári Márton és György Szent György-szobrának lószerszámja (Kolozsvár, 1943) Kolozsvári Márton és György Gábor Dénes: Százéves a Kolozsvári testvérek – Márton és György – Sárkányölő Szent György kolozsvári szobra; Művelődés, 2004, 12. sz.
Vissza a találatokhoz Alkotó Giovanni Francesco Rustici Firenze 1474 – 1554 Tours Készítés ideje 1515 körül Tárgytípus dombormű Anyag, technika márvány Méret 29 × 48 × 4 cm, 14 kg kerettel: 45 × 64 × 7, 5 cm Leltári szám 1138 Gyűjtemény Régi Szobor Gyűjtemény Kiállítva Ez a műtárgy nincs kiállítva Jóllehet Giovan Francesco Rustici műkedvelőként kezdte pályáját, fő műve, a firenzei keresztelőkápolna északi kapuja fölött magasodó Keresztelő Szent János prédikációja, a legnagyobb itáliai szobrászok sorába emeli. Budapesti lapos domborművét (rilievo schiacciato) Donatello (1386/1387−1466) száz évvel korábbi, azonos témájú műve ihlette, míg egyes részleteket Paolo Uccello (1397 körül − 1475) és Sandro Botticelli (1444/1445−1510) festményeiről kölcsönzött, az antikvitás művészetét pedig a Pantheon idézi a művön. Szent György ágaskodó lova Leonardo (1452−1519) invencióját tükrözi, amelynek szép példája a híres budapesti Lovas. Ezek a finom utalások elsősorban a szobrászhoz közel álló humanista köröknek szólhattak.
Tudja, hogy mit kell kimondani, és mi az, amit elég sejtetni. Érdekes elgondolásnak hat, hogy a két felvonásnak eltérő a koncepciója az interakciók terén. Az első felvonásban a sokszereplős párbeszédek és a monológok a jellemzőek, míg a másodikban sokkal nagyobb hangsúly van a dialógusokon. A koreográfia megérne egy külön mélyelemzést, a zenei aláfestés nagyon jól eltalált, az átkötő jelenetek mindig felfokozott hangulatot teremtenek. (Ahogyan néhány más jelenet is, csak más megközelítésből. ) A különleges kellékhasználat nagyon sokat hozzátesz, ami az Ódry előadásain már-már megszokott. Tavaly A Mester és Margarita esetében is így volt ez, akkor a fodrászatokban használt ipari hajszárítók tűntek ki, most pedig több különlegesség is. Ezúttal hordókat használnak a lehető legváltozatosabb módon, például dobnak, ülőalkalmatosságnak és tárolóeszköznek is. Egy hűtőszekrény is új felhasználási módokat kap, de egy tehermozgató béka egy raklappal megspékelve is lehet csodálatos trón. Sőt, arra is rámutat ez az előadás, hogy néhány gerezd citrommal is csodát lehet tenni.
A királylány mindent elsorolt, azt is, hogy ma éppen őrá esett a választás, hogy a sárkány martaléka legyen. Ahogy így beszélgettek, egyszer csak a tóból kiemelkedett a sárkány, ám mielőtt a királylányt bekapta volna, György vitéz felemelte a lándzsáját, és egy nagyot sújtott rá. Az ütéstől a sárkány a földre zuhant és elterült. Ekkor György és a királylány a sárkányt pányvára fogták és a városba vezették. A polgárok megrettentek, ám György így szólt hozzájuk: "Ne rettegjetek, mert az Úristen küldött hozzátok, hogy megszabadítsalak benneteket ettől a sárkánytól. " Azzal kirántotta kardját, és ledöfte. Később templomot építettek ezen a helyen, amelynek oltáránál forrás fakadt, s minden beteg, aki ivott belőle, meggyógyult. Római katona és mártíromság György, római nevén Gregorianus, Diocletianus császár seregében harcolt. Bátorságának és egyéb előnyös tulajdonságainak köszönhetően magas tisztségre tett szert a római hadseregben. Anyja hatására keresztelkedett meg, és attól kezdve harcolt a pogányok ellen.
1940-ben pedig VI. György király (a dadogós, emlékszünk a Király beszéde c. filmre? ) megalapította a György keresztet, ami az egyik legmagasabb kitüntetés, amit különösen veszélyes helyzetben tanúsított kiemelkedő bátorságért vagy hősiességért adományoznak, többnyire civileknek. Az ezüstből készült kereszt is a szentet ábrázolja, amint épp öli a sárkányt.
De tényleg megfelelnek erre a célra? Tényleg érvényes rájuk, hogy még szűz lányok? Mitől lesznek azok? Mindhárom kérdésre az a válasz, hogy a cél szentesíti az eszközt. Ha arra van szükség, akkor mindannyian megfelelnek. Ki dönti el, hogy teljesítik-e a szükséges kritériumot? A Sárkány? Nem! Ő csak megkapja a neki járó áldozatot (az ő szempontjából jutalmat), de arról, hogy ki legyen az, ki alkalmas erre, egy tanács dönt. Milyen az a Sárkány, akivel mindenkit rémisztgetnek, aki miatt mindenki félelemben él, de nem ő dönt arról, hogy mi, pontosabban ki a legmegfelelőbb neki? És miért pont azok döntenek erről, akik azt hangoztatják, hogy a Sárkány veszélyes, meg kell védeni tőle a helyieket? Egyáltalán létezik a Sárkány, vagy csak a megfélemlítés eszköze? Ilyen kérdéseket vet fel az előadás. Ezeket részben megválaszolja, ugyanakkor megadja a lehetőséget a nézőknek, hogy maguk is elgondolkodjanak rajta. Nagy Péter István rendezése nagyon összeszedett, jól érzi a határokat, hogy meddig mehet el.
A legr�gibb v�ltozatokb�l hi�nyzik, �s olyan szent-�letrajzi klis�nek kell tartanunk, amelyet legal�bb harminc m�s szentn�l megtal�lunk. Egy m�sik �rtelmez�s (,, t�rt�nelmi'') �gy v�li, hogy Gy�rgy alakj�ban a f�l-ari�nus kappad�kiai Gy�rgy p�sp�k�t kell f�lismern�nk. Ez azonban ellent�tben �ll a Gy�rgy-tisztelet t�rt�net�vel, amely kimutathat�an Lydda-Dioszpoliszb�l ered. Amint sok �kori zar�ndok tud�s�t r�la, m�r a korai id�kben megmutatt�k itt Gy�rgy s�rj�t. Lydda neve nemsok�ra Georgiopoliszra v�ltozott, s volt egy Gy�rgynek szentelt bazilik�ja. Sz�ri�ban a 4. sz�zadt�l tal�lunk Gy�rgy- templomokat, Egyiptomban mintegy 40 templom �s kolostor, Ciprus sziget�n pedig m�g hatvann�l is t�bb szent�ly viseli a nev�t. Konstantin�polyban maga Konstantin �p�ttetett templomot a szentnek. A g�r�g egyh�zban Gy�rgy Demeterrel, Prok�piosszal �s Theodorosszal egy�tt a nagy katonaszentek k�z� tartozik, kiket gyakran a,, nagyv�rtan�k'' n�vvel illetnek, �s teljes katonai d�szben �br�zolnak. Gy�rgy volt a z�szl�tart�, �s ebben a min�s�gben kiemelked� helye van k�zt�k.
Az megtette �s a s�rk�ny �gy ment ut�na, mint egy szel�d kutya. A v�rosban a n�p rettenetesen megijedt, de Gy�rgy �gy sz�lt hozz�juk: �Ne rettegjetek, mert az �risten k�ld�tt hozz�tok, hogy megszabad�tsalak benneteket ett�l a s�rk�nyt�l. Ez�rt higgyetek Krisztusban, �s keresztelkedjetek meg, akkor meg�l�m ezt a s�rk�nyt. � �gy h�t a kir�ly �s a n�p megkeresztelkedett, Gy�rgy pedig kih�zta kardj�t, �s meg�lte a s�rk�nyt. Ugyanazon a helyen sz�p templomot �p�tettek, �s az olt�rn�l �l� forr�s fakadt, amely meggy�gy�tott minden beteget, aki csak ivott bel�le. '' Isten�nk, hatalmadat magasztaljuk, �s al�zattal k�r�nk, add, hogy Szent Gy�rgy olyan k�szs�ggel t�mogasson minket gy�nges�geinkben, amilyen k�szs�ges sz�vvel Fiadat k�vette szenved�se �tj�n! Vissza a f�oldalra