Esküvő Monszun Idején Teljes Film
A munkavállalónak egészségügyi alkalmatlanság esetén a munkaviszony további fenntartása nem érdeke, kivéve, ha alappal bízhat esetleges felgyógyulásában, vagy abban, hogy idővel a munkáltatónál majd akad egy megfelelő munkakör, és ezt fel is ajánlja részére. Annak érdekében, hogy ne alakuljon ki patthelyzet, megoldást az jelentene, ha a törvény tartalmazna egy olyan rendelkezést, mely mindkét fél érdekét szolgálja: tehát a munkavállalónak ne kelljen helyzetét tovább súlyosbítva felmondania, egy forint nélkül az utcára kerülve, a munkáltatónak pedig ne kelljen valamennyi terhét viselnie egy felmondásnak. Míg erre nem kerül sor, marad a kompromisszumos megoldás, de ha ebben a munkáltató egyáltalán nem partner, a munkavállaló egzisztenciálisan ellehetetlenülhet. Forrás:
Tehát a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségét azért nem tudja teljesíteni, mert a dolgozó a munkaköre betöltésére egészségi okból nem alkalmas, azaz a foglalkoztatási kötelezettség hiánya a munkavállaló személyéhez köthető okból hiúsul meg, az nem a munkáltató oldalán merül fel. A munkáltató foglalkoztatná, de a munkavállaló a munkakör ellátására alkalmatlan. Ekkor megnyílik a munkáltató felmondási joga, a dolgozó képességével összefüggő indokra hivatkozással megszüntetheti a munkaviszonyt, erre azonban nem köteles. A Kúria több eseti döntésében kifejtette ugyanis, hogy a munkáltató a megváltozott munkaképességű, munkakörében nem foglalkoztatható munkavállalóval fennálló munkaviszony megszüntetésére nem köteles, a jogviszonyt fenntarthatja, ilyen esetben a jogviszony fizetés nélküli szabadságban történő megállapodás hiányában is szünetel (, Mfv. I. 10. 850/2000/3. ). A munkaviszonyt tehát sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem köteles megszüntetni. Amennyiben egyik fél sem lép, a munkavállaló mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól, munkavégzés hiányában pedig munkabérre sem jogosult.
A döntés tiszta helyzetet teremtett, az alapbér a munkaviszony megszüntetéséig jár az egészségügyi okból munkavégzésre képtelen dolgozónak. Ha a dolgozó mond fel, akkor a végkielégítés már nem jár számára, ha a munkáltató mond fel, a végkielégítést ki kell fizetnie – zárja friss bejegyzését dr. Szűcs Bálint, az RSM Hungary adótanácsadó partnere, a Szűcs és Társai Ügyvédi Társulás vezetője.
Az egészségügyi okból munkavégzésre nem képes munkavállalók ügyében hozott döntő fordulatot a Kúria határozata. A testület elvi határozatával az egészségügyi okból munkavégzésre alkalmatlan munkavállalók javára döntött a távolléti díj kifizetésével kapcsolatban hívja fel a figyelmet dr. Szűcs Bálint, az RSM Hungary adótanácsadó partnere, a Szűcs és Társai Ügyvédi Társulás vezetője. Mire alapozható a munkáltatói felmondás? Mint azt a Munka Törvénykönyve meghatározza, a munkáltatói felmondás indoka: a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, a munkavállaló képességével, vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A munkavállaló képességére alapított felmondás azonban a munkavállaló egészségügyi állapota alapján két típusra bontható, aminek a végkielégítés szempontjából is jelentősége van. Végkielégítés ugyanis csak akkor nem jár, ha a felmondás indoka a munkavállaló nem egészségi okkal összefüggő képessége. Az egészségügyi okból felmondott munkaszerződés esetén végkielégítés jár a dolgozónak Ez azt jelenti, hogy bár – az egyéb feltételek teljesítése mellett – a munkáltató jogszerűen mondhatja fel az egészségügyileg alkalmatlan munkavállaló munkaszerződését, azonban számára végkielégítés jár.