2011 Évi Lxvi Törvény Az Állami Számvevőszékről
- „ÁSZ 25” – Az Állami Számvevőszék jogállása, feladatai és hatásköre - ÁSZ Hírportál
- Állami Számvevőszék függetlensége
- Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek szakmai szabályai - Állami Számvevőszék
- Az Állami Számvevőszék gyakorlata – Önkormányzati Helpdesk
Herczegh Róbert László belső ellenőrzési vezető, osztályvezető Belső Ellenőrzési Osztály A Hivatali Tájékoztató 2020. évi IV. számában megjelent 2020. szeptember 30-án. " Az önkormányzatok vagyona a nemzeti vagyon része, és az Alaptörvény is rögzíti, hogy a vagyonnal való gazdálkodás célja a közérdek szolgálata. Az Állami Számvevőszék az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvényben kapott felhatalmazással élve ellenőrzi az önkormányzatok gazdálkodását, működését, hogy az ellenőrzések megállapításaival támogassa az ellenőrzött önkormányzatok szabályszerű gazdálkodását, javaslataival elősegítse az Alaptörvényben megfogalmazott alapvetések érvényesülését a mindennapi életben az önkormányzatok szintjén. " 1 Az ÁSZ tv. 2 – garanciális szabályként – lehetőséget biztosít az ellenőrzöttek részére, hogy az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) észrevételezésre megküldött jelentéstervezetében foglalt megállapításokra tizenöt napon belül írásban észrevételt tegyenek. Továbbá a törvényi határidőben beérkezett észrevételekre az ÁSZ köteles minden esetben 30 napon belül írásban válaszolni.
„ÁSZ 25” – Az Állami Számvevőszék jogállása, feladatai és hatásköre - ÁSZ Hírportál
Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek szakmai szabályai / Frissítve: 2020. 04. 17. / A Magyar Országgyűlés az Alaptörvény megalkotását követően a sarkalatos törvények közül elsőként tárgyalta meg és fogadta el az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvényt. Az új törvény a korábbinál erősebb jogosítványokkal ruházza fel az Állami Számvevőszéket, valamint biztosítja az intézmény független és stabil működésének, az ellenőrzési tevékenység szakszerű, objektív megvalósításának és a jelentések jobb hasznosulásának jogszabályi és pénzügyi garanciális hátterét. Az Állami Számvevőszék küldetése, hogy szilárd szakmai alapokon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, a közpénz és a közvagyon hatékony és célszerű felhasználását, valamint a "jó kormányzást". A hatékony és magas színvonalú feladatellátás alapfeltétele a célokhoz, feladatokhoz illeszkedő módszertani dokumentumok kidolgozása, továbbfejlesztése, valamint a folyamatos, minőségközpontú módszertani fejlesztés fenntartása, a jó nemzetközi gyakorlat adaptálása.
Állami Számvevőszék függetlensége
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) újjáalakulásának 25. évfordulója alkalmából – kapcsolódva a témában korábban megjelent "Az ÁSZ története és újjáalakulása" című íráshoz – az Állami Számvevőszék jogállását, hatáskörét és feladatait a jelenleg hatályos jogszabályok alapján mutatjuk be elhelyezve az ÁSZ-t a hazai közjogi szervezetrendszerben. Az ÁSZ jogállása Magyarország Alaptörvénye és az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: ÁSZ tv. ) szerint "Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatát. " Az ÁSZ jogállásából adódó legfontosabb feladata, hogy az ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival támogatja az Országgyűlést, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját, amellyel hozzájárul a jól irányított állam működéséhez. Az ÁSZ a legfőbb ellenőrző szerv. Ebből következik, hogy a magyar közjogi rendszerben egyéb olyan ellenőrző szervek és szervezetek is léteznek, melyek egymásra épülő "védelmi vonalai" biztosítják a közpénzek és a közvagyon felhasználásának ellenőrzését.
A jelentéstervezetekre tett észrevételek elemzése alapján az ÁSZ összefoglalta az észrevételezési jog gyakorlása kapcsán felmerült tipikus hibákat, 3 amelyek ismerete a jövőben segítheti az Önkormányzatok munkáját, egyben elősegítve a felkészülést a következő ellenőrzésre. 4 E helyütt fontosnak tarom megjegyezni – figyelemmel észrevételezési jog gyakorlása kapcsán felmerült tipikus hibákra is –, hogy az ÁSZ a számvevőszéki jelentésben foglalt megállapításait és következtetéseit az ellenőrzés során megszerzett bizonyítékok alapján teszi meg, amelynek elsődleges forrása az esetek döntő többségében az ellenőrzött szervezettől az adatbekérés során bekért és határidőben megkapott hiteles adatok és dokumentumok. Az ÁSZ a 2020. augusztus 12-én megjelent cikkében a bekért és átadott dokumentumokkal szemben támasztott főbb kritériumokat foglalja össze, illetve egyben bemutatja az ÁSZ által következetesen alkalmazott gyakorlatot is a dokumentumok minősítése során. 5 1 19048 számú jelentés, Az önkormányzatok belső kontrollrendszere kialakításának és működtetésének, valamint a beruházások előkészítettségének ellenőrzése – Budapest Főváros Önkormányzata, 2019 2 2011. törvény az Állami Számvevőszékről [ ÁSZ tv. ]
PDF letöltése:
Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek szakmai szabályai - Állami Számvevőszék
szint A számvevőszék működésére vonatkozó alapelvek A függetlenséget biztosító garanciális elemek ISSAI 10 INTOSAI-P 10 Az átláthatóság és elszámolhatóság számvevőszéki alapelvei ISSAI 20 INTOSAI-P 20 Etikai alapelvek ISSAI 30 ISSAI 130 A minőségirányított működésre vonatkozó alapelvek ISSAI 40 ISSAI 140 A számvevőszéki munka hasznosulására vonatkozó alapelvek ISSAI 12 INTOSAI-P 12 III. szint A számvevőszéki ellenőrzés alapelvei (számvevőszéki ellenőrzési standardok) A számvevőszéki ellenőrzés alapelvei Általános ellenőrzési alapelvek ISSAI 100 ISSAI 100 A teljesítmény-ellenőrzés alapelvei ISSAI 300 ISSAI 300 A megfelelőségi ellenőrzés alapelvei ISSAI 400 ISSAI 400 Módszertani útmutatók Módszertani útmutató a pénzügyi ellenőrzéshez ISSAI 1000 ISSAI 2000 Módszertani útmutató a teljesítmény-ellenőrzéshez ISSAI 3000, 3100 ISSAI 3000 GUID 3910 Módszertani útmutató a megfelelőségi ellenőrzéshez ISSAI 4000 ISSAI 4000 IV. szint Egyéb útmutatók, ellenőrzési segédletek Egyéb INTOSAI útmutatók GUID útmutatók
Az ÁSZ egyszemélyi felelős vezetés alatt álló szervezet. Az ÁSZ elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választja meg. Az ÁSZ elnöke egyben a Költségvetési Tanács tagja, akit az Állami Számvevőszék hivatali apparátusa támogat az ezzel járó feladatok ellátásában. Az ÁSZ függetlenségének garanciális elemét jelentik az ÁSZ elnöki, alelnöki, vezetői és számvevői tisztségére vonatkozó szigorú összeférhetetlenségi szabályok. Az ÁSZ hatásköre Az ÁSZ általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését. Ez az általános törvényi felhatalmazás biztosítja a teljes lefedettséget a közpénzek és a nemzeti vagyon felhasználásának ellenőrzése tekintetében. Az ÁSZ nyilvános, az egyes ellenőrzési címeket tartalmazó ellenőrzési terv alapján látja el feladatát. Az ellenőrzési terv elkészítése – az ÁSZ Stratégiája szerint – "a kockázatelemzés és -értékelés eredményeire fokozottan támaszkodó ellenőrzési témaválasztással" történik, annak jóváhagyása az ÁSZ elnökének jogosultsága.
Az Állami Számvevőszék gyakorlata – Önkormányzati Helpdesk
Jelenleg is folyamatban lévő ellenőrzéseink egyebek mellett például az állami és egyházak által fenntartott felsőoktatási intézmények ellenőrzése, a Diákhitel Központ Zrt. ellenőrzése, a Magyar Orvosi Kamara ellenőrzése, illetve az Országos Betétbiztosítási Alap ellenőrzése. Az ellenőrzési feladat mellett az ÁSZ tv. tanácsadó, véleményalkotó funkciót is biztosít az ÁSZ részére. Az ÁSZ a számvevőszéki jelentések mellett tanulmányokkal és elemzésekkel támogatja az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok munkáját. A törvényalkotásban az ÁSZ tanácsadó szerepe elsősorban az éves központi költségvetési törvényjavaslat – ÁSZ tv-ben előírt – véleményezésekor jelenik meg. A Költségvetési Tanács munkájához kapcsolódóan az ÁSZ szintén elemzéseket és tanulmányokat készít, ezzel támogatva a Költségvetési Tanács munkáját. Jogi támogató osztály
Az ÁSZ feladatai, funkciói Az ÁSZ elsődleges feladata a közpénzek kezelésének, felhasználásának, valamint a nemzeti vagyon kezelésének, védelmének és hasznosításának ellenőrzése. Az ÁSZ az ellenőrzések alapján készült számvevőszéki jelentésekben megállapításokat és javaslatokat készít, melyekre vonatkozóan az ellenőrzött szervezeteknek intézkedési terv készítési kötelezettségük van. Az ÁSZ ellenőrzési feladatait az Alaptörvény, az ÁSZ törvény és más törvények határozzák meg.
Az első ellenőrzési védelmi vonal az egyes intézmények belső kontrollrendszere (különösen a belső ellenőrzés), a második védelmi vonal a kormányzati felügyelet és ellenőrzés (pl. : az önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó megyei kormányhivatalok), majd a harmadik védelmi vonalként jelenik meg a független külső ellenőrzés, amilyen a számvevőszéki ellenőrzés is. Az ÁSZ jogállásának egyik legfontosabb jellemzője az ÁSZ függetlensége, mely megteremti az objektív, ellenőrzött szervezettől és külső befolyástól mentes munkavégzés jogszabályi környezetét. Az ÁSZ tv. sarkalatos törvény, az általa biztosított függetlenségi garanciák összhangban vannak a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) által meghatározott függetlenségi standardokkal. Az ÁSZ kizárólag az Országgyűlésnek alárendelten látja el feladatát, a kormányzati hierarchiától független. Az ÁSZ nem hatóság, nincsenek bírságolási, nyomozati hatáskörei. Ellenőrzéseit nyilvános, előre meghirdetett témákban, ellenőrzési programok alapján a nemzetközi standardokat irányadónak tekintve hajtja végre.
- Tojás nélküli sütemény recept Domján Mária konyhájából - Receptneked.hu
- Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek szakmai szabályai - Állami Számvevőszék
- Huawei p8 lite dual sim beállítás air
- Ultimate e bike bemutatóterem és szerviz budapest
- Új és használt fotel, kanapé, ülőgarnitúra - Jófogás
- A szürke 50 árnyalata pdf ke