Nemes Nagy Ágnes Legszebb Versei | Sokak Szerint Ez Nemes Nagy Ágnes Legszebb Verse - Meglepetesvers.Hu
Hirdetés Sokak szerint ez Nemes Nagy Ágnes legszebb verse – íme a költemény. Nemes Nagy Ágnes: Mesterségemhez Mesterségem, te gyönyörű, ki elhiteted: fontos élnem.
Magyar
Kábeltekercs egy sziklakőre téve; egy villanyszerelés emléke vagy jövője. Ott járnak ők, ott járnak a visszatérők, körvonalakban, sétájuk hossza által többnyire háttal, de néha visszafordulnak felénk, arcukkal megvilágosulva, mint egy tisztás a rengetegben, mint áram, ázott kábelekben kigyúlva, elhomályosulva, az idő spiráltekercsei mentén el -, visszakanyarulva, el, vissza, jönnek: Újra, újra, újra. Nemes Nagy Ágnes: Térden Ne, ne ítélj meg engemet. Szívemben mindig térdelek. De nem letérdelek, ne hidd: föl, föl, föltérdelek Nemes Nagy Ágnes (Különös, hogy mindig sebet kapok) Különös, hogy mindig sebet kapok, s különös, hogy egész testi valómban rendítenek apró nyomorúságok, de tűröm már. Várok. Gyakorlatom van - s akár hallgatok, akár izgatottan fecsegek, rángok, - amíg szüntelen, régóta horzsolt, véraláfutásos bensőmhöz ér az új: új gyötrelem, hozzáedződöm lassan a halálhoz.
- Barbie és a Gyémánt Kastély – Wikipédia
- Egy hét alatt mennyit lehet hízni
- Nemes Nagy Ágnes
- Nemes nagy ágnes legszebb versei e
- Nemes nagy ágnes legszebb versei photo
- Dr simon time fogorvos vélemények online
- Egyiptom sunny days el palacio iskustva ljudi
- 30 legszebb magyar vers - Nemes Nagy Ágnes
- Nemes nagy ágnes legszebb versei arrested
- Nemes nagy ágnes legszebb versei film
- Cserépkályha és kandalló - szolgáltatás - egyéb szolgáltatás apróhirdetések
Kinyújtod a jobbkezedet: De szépen tud Bors néni bámulja a Báthori utca, megkérdi az Áfonya utca: Mondja, kedves Bors néni, nem nehéz így sétálni? Szép lehet fent, ez világos, mégis, mégis nem találja, hogy tetőkön járdogálva egy-egy tornyon megülök, öntözöm a Rózsadombot, tisztítom a toronygombot. Mennyi, mennyi toronyóra! könyököl a ház fokára, – dzimm-dzumm, dzimm-dzumm – Siet az óra, késik az óra, szidja a másik, a toronyóra: – Éjfél van már, mit csinálsz? Mindig összevissza jársz! bejnye, Ejnye, összekutyultad a jövendőt és a múltat, Az én kutyám, Fickó, mindig kimegy az ajtón, lemegy a lépcsőn, bemegy a boltba. Kimegy-a, lemegy-a, bemegy-a. szedi a tálat, veszi a polcról, eszi a csontot. Szedi-a, veszi-a, eszi-a. Nem lehet, te Fickó, mindig kimegy-a, lemegy-a, bemegy-a! szedi-a, veszi-a, eszi-a! Baj lesz ebből, Fickó, nagy baj: szalad-a, szalad-a, üti-a! Rengeteg erdőn éltem én, molnár lánya voltam én, fű suhogását tanultam én. Este aztán hazaszálltam, húsz gombócot vacsoráltam. Levelibéka, levelibéka, ne mássz fel az iharfára.
Fent lakik ő a padláson, van szobája harminchárom, kanyarog erre, kanyarog arra, végignézi, végigjárja, körbe, körbe, a világra. Ennél többet ki látott? Harminchárom ablakon át azon is túl? Igen, igen, Bors néninek kertje van. Bors nénié három mályva, rózsaszínű, lila, sárga, piros babot, fehér babot, mit Bors néni felfuttatott? karján van egy kar-óra, azon méri hány perc alatt Minden kedden, minden kedden ül Bors néni kint a kertben. Üldögél ő csöndbe, szépen háromlábú suszterszéken. Fényes holdat vár az égen, és ha a hold végre feljön, felszáll ő a suszterszéken, mint egy háromlábú felhőn. Hogyha foltos a hold képe, gyorsan pattan fel a székre, minden kedden, kedden éjjel, végigtörli kendőjével. Aztán kézenfogva, lassan, és az égen sétálgatnak mindaketten. A padláson, ahol a nyikorgó szekrény lakik, a padláson, ahol a kitömött kecskefej lakik, ahol a drót, a pók, a fűrész, a Drótpókfűrész lakik, ahol a nagy, fekete Hogyishívják lakik, csak egy kicsikét tovább, a padláson a tetőkertben egy citromfa lakik, egy Titilla nevű, aranyfülű macska lakik, a fehér szobában Bors néni lakik, a nagy, kék, Kékvilágos Világ lakik.