A Táplálék Útja Az Emberi Szervezetben — A Táplálék Útja - Drdetox
Ez csak úgy lehetséges, hogy a nyelőcső felső szakasza az akaratlagosan beidegzett vázizom, az alsó szakasza pedig akaratunktól függetlenül működő simaizom. Az átmeneti zónában mindkét izom jelen van. A nyelőcső ritmikus összehúzódásai, vagyis perisztaltikus mozgása továbbítják a táplálékot a gyomor felé. A nyelések száma naponta kb. 2400. A folyékony és fél-folyékony táplálék a gravitáció hatására jut le a nyelőcső alsó szakaszába. A nyelőcső gyomorba való szájadzásának helyét gyomorszájnak (cardia) nevezzük, mely egy erőteljesebb izomgyűrű. Evésszünetben ez csaknem zárt állapotban van. Nyeléskor az izomgyűrű ellazul, ezáltal a nyelőcsőtartalom a gyomorba továbbítódik. A gyomorba jutott táplálék esetén az izomgyűrűben megemelkedik a nyomás, ezáltal megakadályozza a gyomortartalom visszajutását a nyelőcsőbe. Gyomor (ventriculus, gaster) A nyelőcső a gyomor-nyelőcső közötti izomzaton (cardia) keresztül megy át a gyomorba. A gyomor horog alakú, a nyelőcső és a belek között helyet foglaló tágulat.
Az elsődleges epesav-molekulák fokozzák a lipidek (zsírok) oldékonyságát és felszívódását a szervezetben. Elmondható, hogy az emésztés kémiai folyamatait a vékonybél mirigyei által termelt bélnedv fejezi be. Vastagbélrendszer A szervezetben fel nem szívódott anyagok elfogyasztásuk után néhány órával eljutnak a vékonybél végső szakaszába, és a vastagbél kezdeti részébe. A bélrendszer ezen részén a béltartalom továbbmozgása lelassul. A tápanyagok elfogyasztás után mintegy 14- 16 órával – egyéntől függ - már megjelenhetnek a székletben a fel nem szívódott anyagok. A vastagbél teljes kiürüléshez a szervezetnek mintegy 48 órára van szüksége. A vastagbél rendszer egyik lényeges feladata a béltartalom (széklet) sűrítése, azaz a benne lévő víz és oldott sók visszaszívása a szervezetbe. A vastagbélrendszernek saját enzimjei nincsenek, hiszen az emésztés folyamata a vékonybélben gyakorlatilag lezajlott. A vastagbélrendszerbe jutott béltartalom tartalmazhat még meg nem emésztett szénhidrátot, zsírt és fehérjéket, amelyeket a vastagbél bélbaktériumai elbontják.
- A táplálék útja az emberi szervezetben 1
- Hogyan bomlik le a táplálék? - Egészségtükör.hu
- A táplálék útja az emberi szervezetben online
- Berek László: Kémia feladatgyűjtemény a kétszintű érettségire (Kemavill Bt., 2005) - antikvarium.hu
- Renault laguna 2 felni lyukosztás youtube
A jóllakottság érzését gyakorlatilag az agy "mondja" meg. A táplálék szervezetbe kerülése számos hormon működését szabályozza. A hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek sejtjei például elkezdik az inzulin hormon kiválasztását, ha a vérben a táplálkozás hatására a vércukorszint megemelkedik. Vékonybélrendszer A gyomorból a vékonybélbe kerül a tápanyag. A vékonybélbe került savanyú kémhatású gyomortartalmon többféle emésztőnedv "dolgozik". Ezek közé tartozik a hasnyálmirigy nedve, az epe és bélnedv. A vékonybélrendszerben történik az emésztés egyik kulcsfontosságú szakasza, amikor a fehérjék, szénhidrátok, és a zsírok felszívható elemeikre esnek szét különféle enzimek és bonyolult folyamatok hatására. Hasnyálmirigy nedv: fehérjebontó enzim a tripszin, zsírbontó a lipáz, az amiláz pedig a szénhidrátokat bontja. Ezeken kívül még számos enzim felel a bontó folyamatokért. Epe: Az epe a máj váladéka, amely a keserű ízű, zöldessárga lúgos kémhatású váladékot naponta termeli. Ennek egyik összetevője az epesavak, amelyek olyan koleszterinmolekulák, melyeket a májsejtek termelnek koleszterinből.