Esküvő Monszun Idején Teljes Film
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park számos védett növénynek és állatnak ad otthont, találkozhatunk erdei siklóval, nagy kárókatonával és mocsári teknőssel is. [2] A Bükki Nemzeti Parkot hazánk harmadik nemzeti parkjaként 1977-ben alapították. Ez volt az első hegyvidéki területet is magába foglaló park, melyet az elmúlt évtizedekben többször is bővítettek. A park csaknem az egész Bükk hegység területére kiterjed, közel 95%-a erdő. Nagyobb része Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, míg 1/3-a Heves megyében található. A nemzeti park 42. 000 hektáros területéből 6000 hektár fokozottan védett természetvédelmi terület. Ide tartozik a Látó-kövek, Csondró-völgy, a lillafüredi Szent István-barlang felszíne, illetve a Szalajka-völgy is. A fokozottan védett területre, a kijelölt utakat leszámítva, csak az igazgatóság engedélyével lehet bemenni. A park gerinces faunájában a hazai átlagnál gazdagabb, azonban sok veszélyeztetett faj lakik a térségben. Jellegzetes állatai az alpesi gőte, a gyepi béka és a pannon gyík.
Régészeti leletek alapján megállapították, hogy i. e. 3-4. évezredben már állattartással foglalkozó népek lakták a térséget, majd később a honfoglaló magyarok is folytatták ezt az életformát. A nemzeti park nem alkot egy összefüggő területet, a 9 kisebb, szétszórt egység védelme nehezebb és költségesebb. A park területén több mint 12 ezer faj talált otthonra, melyből az állatfajok száma meghaladja a 8800-at. [7] Az 52. 000 hektáros Körös-Maros Nemzeti Park több mint 6000 hektárja fokozottan védett terület. A Körös, illetve Maros ártéri erdői, gyepjei, a holtágak vízi világa alkotják a helyi értékek fő csoportját. Találkozhatunk a térségben fokozottan védett vidrával, az állandóan fészkelő rétisassal, fekete gólyával, illetve barna kányával is. Említésre méltó a park területén élő túzok, mely Európa legnagyobb szárazföldi madárfaja, és a park címermadara is egyben. Hazánk utoljára megalapított parkja a Vas megye délnyugati csücskén lévő Őrségi Nemzeti Park. Nevének eredete a honfoglaló magyarok korához vezethető vissza, ugyanis magyar őseink ide állítottak őröket a nyugatról érkező betolakodók ellen.
Bumbucka, a földikutya hangoskönyvként is! Felolvassa: Szalóki Ági. Elérhető a youtube csatornánkon! Hírek, aktualitások 2021. 07. 14. Fanyűvő Kupa a Peszéri-erdőben Megrendeztük az ország első, erdei élőhelykezelési versenyét a Peszéri-erdőben. 2021. 07. Gázolásból felépült macskabaglyot engedtünk szabadon A Tőserdőben engedtünk el, nem sokat búcsúzkodott. Videóval! Pro Natura díjazottaink Gratulálunk a kitüntetést kapott kollégáinknak! Programok a nemzeti parkban Ne maradjon le híreinkről, programjainkról! Ne maradjon le oktatási programjainkról, túráinkról, friss kiadványainkról, adja meg elérhetőségeit! A nemzeti park területei Felső-kiskunsági-puszta Az Alföld második legnagyobb szikes pusztája, kiterjedése 11. 000 hektár. A Duna egykori alacsony árterén helyezkedik el. A vízjárta terület lecsapolása után - a talajvíz magas sótartalmának és a párolgásnak hatására – a szikesedési folyamat felgyorsult. A táj mai képét meszes-szódás puszták, szikes rétek, legelők, szikfokok, vakszikes foltok és a közéjük ékelődő szél szállította löszös-homokos hátak határozzák meg.
Magyarországon tíz nemzeti park található, mind egyedülálló és természeti kincsekben gazdag. A természetvédelmi övezetek létrejöttének célja a növény- és állatvilág megőrzése, a vadvilág megfigyelése, bemutatóhelyek létrehozása, szemléletformálás és az ökoturizmus fellendítése. A parkok kiváló szabadidős programlehetőségeket kínálnak családok, párok, baráti társaságok számára. Forrás: Az Aggteleki Nemzeti Park a szlovák-magyar határ keleti részén, az Északi-középhegységben helyezkedik el. A 20. 000 hektáros terület hazánk negyedikként alapított nemzeti parkja, mely több mint 30 éve az UNESCO Világörökségi listáján is szerepel. Aggtelek leginkább a komplex barlangrendszeréről ismert, mely viszonylag érintetlen és kis területen koncentrálódott. A térség 1400 barlangjából 280 nyílik hazánk területéről, amelyek a 230-240 millió éves mészkőből jöttek létre. Az Aggteleki-, és Szlovák-karszt 30 barlangjában olyan leleteket találtak, amelyek egy 35 ezer éves ősi kultúra jelenlétére utalnak. A prehisztorikus emberi jelenlétet csont- és kőeszközök, vonaldíszes cserépedények és faszénrajzok igazolják.
Teszteld az ismereteidet a Balatonról a! Minden héten egy izgalmas kvízzel jövünk, szóval vedd elő a játékos éned, a tó iránt érzett minden rajongásod és az összes tudásod! Sok sikert kívánunk! Nézd meg a többi kvízünket is, itt! 1 /5 Festetics Batthyány Eszterházy Széchenyi 2 /5 Más a színe, mint egy "átlagos" sirálynak Sokkal kisebb, egészen apró termetű, kifejlett korában is Bukósirály és feketefarkú sirály nászából született Egy szerecsensirály és egy dankasirály nászából született 3 /5 Siófok-Sóstó Diás-sziget Tihanyi-félsziget Salföldi Major 4 /5 apály dagály vulkánkitörés ember alkotta képződményről van szó 5 /5 Szűri és tisztítja a Zalából a Balatonba tartó vizet Területhatár-jelölő szerepe van ennek a töltésnek Romantikus kirándulóhelyet biztosít a szerelmeseknek Egyszerűen csak a táj részét képezi Hibátlan! Gratulálunk, mindegyik kérdésre helyesen válaszoltál, nézz vissza jövő héten is! A kérdések egyre nehezebbek lesznek, teszteld magad folyamatosan és olvasd a, hogy mindig mindent tudj a tóról!
A nemzeti park bizonyos részei már osztrák szomszédunknál találhatók, azonban hazánkban található része így is meghaladja a 23. 000 hektárt. A park védett részei mozaikszerűen szóródnak szét, nem alkotnak egységes területet. A nemzeti park négy részterületre osztható, első, és talán legjelentősebb térsége a Fertő-táj. A Fertő-tó és a körülötte elterülő nádas, a part menti szikes rétek, a mocsár- és láprétek mind a részét képezik, mely színes madárfaunával büszkélkedhet. Több mint 700 párral fészkel itt a nagy kócsag, százával költ a nyári lúd, de nagy számban találunk vörös gémet is. A fészkelésen kívül számos költöző madárfaj gyülekezőhelye a Fertő-táj, több tízezres csapatokban jelennek meg tavasszal és ősszel az északi ludak, illetve a böjti récék. A Tóköz tájegységben találhatjuk meg a Barbacsi-tavat, illetve a Fehértót, a Répce-menti terület pedig a Répce folyó szabályozatlan szakaszát foglalja magába. A Fertő-tájtól nyugatra találjuk a Hanság-medencét mely egykor összefüggő vízrendszert alkotott a Fertővel.