Mi Lett A Magánnyugdíjpénztári Befizetésekkel
- Megvan, mire költötték a magánnyugdíjpénzeket | Magyar Nemzet
- Tízéves a magánnyugdíj-államosítás: milliókat nyertek, akik nem dőltek be a kormány fenyegetésének - Napi.hu
- Magánnyugdíj - Az én pénzem
Ennek hiányában mindenkit visszaléptettek a tb-nyugdíjrendszerbe. Ezt ösztönözte a kormányzat kommunikációja, és az is, hogy a törvény szerint a kasszák tagjai nem lettek volna jogosultak állami nyugdíjra. Korábbi szabályok szerint negyedét adták volna a kasszák (a többit az állam). Végül egy újabb jogszabály alapján a magánkasszák tagjainak a 2011. november 30-át követő időre teljes állami nyugdíj jár. A kormány intézkedése szerint 2010. november 1. után a nyugdíjjárulék kizárólag az állami nyugdíjalapba került, a magánpénztárban maradóké is. A parlament által 2011 decemberében elfogadott jogszabály azután ki is mondta: a 10 százalékos járulék kizárólag az állami nyugdíjalapba folyhat be. 2012. március végéig ismét megnyitották a tb-rendszert, és a reálhozamot is adómentesen lehetett felvenni. A piacon egyre kevesebb lett a pénztár, a megszűnő kasszák tagjai az államhoz kerültek, ha nem választottak másik magánnyugdíjpénztárat. Érdemes elolvasni a témában született friss cikkeinket is!
Megvan, mire költötték a magánnyugdíjpénzeket | Magyar Nemzet
© Magyar Nemzeti Bank A nyugdíjkassza helyzetét természetesen javította, hogy újra minden pénz az államhoz kerül, ám az egyensúly csak 2035-ig tartható fenn. Utána a hiány, "részben demográfiai okok miatt, fokozatosan a reformok előtt becsült értékekhez hasonló, GDP-arányosan 4-4, 5 százalékos szintre emelkedik" – fogalmaz a Berki Tamás, Palotai Dániel és Reiff Ádám által jegyzett tanulmány. 2045 után éppen az állam megnövekedő terhei miatt nő a deficit. Mindez az öregségi ellátás összegét is befolyásolja. Amíg most az utolsó bér kétharmada a nyugdíj kezdő összege, számítások szerint 2030 körül már csak a fele lehet, a 2040-es években pedig akár a harmadára eshet vissza. Ennyit arról, hogy – mint a 2011-es reform kiskátéja fogalmazott – "Az állam feladata az, hogy a nyugdíjakat megvédje és biztosítsa, hogy mind a mostani, mind a következő nemzedékeknek nyugdíjellátása biztonságban legyen". Mi lett a maradókkal? A nyugdíjreform kommunikációja nagyjából kimerült abban, hogy a kormány több tagja, például a nyugdíjak megvédésére kinevezett megbízott, Selmeczi Gabriella démonizálta a magánnyugdíjpénztárakat, csődöt vizionálva az ott maradóknak.
(Ezek linkje az oldal alján található. )
Ráadásul az a Ratkó-generáció, amelyiknek a befizetése korábban garantálta a nyugdíjrendszer stabilitását, vészesen közeledett a nyugdíjkorhatár felé, így amíg korábban sok befizetésből kevesebb ember nyugdíját kellett kihozni, ez kezdett megfordulni. A Horn-kormány döntése nyomán 1998-ban a rendszer tehermentesítésére indult el a hárompillérű nyugdíjmodell, amelynek második pillére a kötelező magánnyugdíjpénztár volt. Ennek lényege, hogy az állam által elvárt nyugdíjjárulék nagy része az állam helyett egy magánpénztárhoz áramlik, amely a nyugdíjkorhatár elérése után a tagdíjakból keletkező alapból fedezi az ellátás meghatározott hányadát. Tüntetés a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása ellen 2010 decemberében © Túry Gergely Ebben a rendszerben van azonban egy bökkenő: a nyugdíjfizetés terhe alól csak több évtized múlva mentesül a nyugdíjkassza, a kieső befizetést ezért pótolni kell, hogy az ellátást a mostani nyugdíjasoknak is fizetni lehessen. A reform kiötlői optimistán úgy gondolták, a javuló gazdasági mutatóknak köszönhetően növekvő államháztartási bevétel pótolja a kiesést.
Tízéves a magánnyugdíj-államosítás: milliókat nyertek, akik nem dőltek be a kormány fenyegetésének - Napi.hu
- Itt található a nemzeti múzeum 2019
- Tolna megye apróhirdetések - Apróhirdetés ingyen! Ingyenes online hirdetés feladás
- Családi ház építés költségvetés 2020
- Mi lett a magánnyugdíj pénztári befizetésekkel? Hova lettek, mivé váltak?
- Mi lett a magánnyugdíjpénztári befizetésekkel 2019
- Mi lett a magánnyugdíjpénztári befizetésekkel 2017
(Ez ugyan a jövőre nem jelent garanciát, de a vagyonkezelés sikerességét azért jelzi. ) Fontos, hogy a befizetések évre is teljesíthetőek! 2012-től a tag által önkéntesen fizetett tagdíj és annak hozama nem része a hozamgarantált tőkének, vagyis: aki visszalép a tb-be ezt teljes egészében megkapja. (Ami persze nem igaz az adományra. ) Magánnyugdíjpénztári hozamok 2020.
Tállai András szavai szerint az adósságcsökkentés miatti kamatmegtakarítás 2011 és 2013 között 284 milliárd forint volt. Ezek mintegy 3254 milliárd forintot tesznek ki, tehát a pénz nemhogy eltűnt, hanem az állam működését segítette – vont mérleget az államtitkár. Azt mondta: míg az alap hozzájárult az államadósság csökkentéséhez, addig a korábbi, magán-nyugdíjpénztári rendszer csak elszívta az államháztartás erőforrásait. Az államtitkár beszámolója szerint a magánnyugdíjpénztárak közel 2560 milliárd forintot szedtek be ügyfeleiktől 1998 és 2010 között. Ez a pénz a magánnyugdíjpénztárak kora előtti időszakban a társadalombiztosítási nyugdíjalapba folyt volna be, tehát állami bevétel lett volna – tette hozzá. Kijelentette, hogy állami befizetésként 1998 és 2010 között nagyságrendileg minden évben átlagosan 1 százalékponttal lehetett volna kedvezőbb a GDP-arányos éves államháztartási hiány, az államadósság 2010 végén pedig a GDP közel 81 százaléka helyett 72 százaléka lett volna. Tállai András összevetette azt, hogy mi lett volna, ha egy átlagos keresetű pénztártag munkavállaló állampapírba fektette volna a pénzét.
Magánnyugdíj - Az én pénzem
A pénztárban lévő megtakarítások pedig továbbra is örökölhetőek, vagyis az elhunyt pénztártagok családtagjai, örökösei hozzájuthatnak a felhalmozott összeghez. Az átlagos egyenleg pedig jelenleg csaknem 4, 8 millió forint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Egy rossz egészségi állapotban lévő pénztártag emiatt dönthet úgy, hogy inkább lemond az állami nyugdíjról, hogy az örökösei hozzájuthassanak a pénztárban lévő megtakarításhoz. A kivárás is lehet érv a maradás mellett. A nyugdíjba vonulás után bármikor határozhat úgy egy pénztártag, hogy visszalép a tb-be. Veszítenivalója nincs, hiszen ebben az esetben visszamenőleg is megkapja a 100 százalékos nyugdíjat azokra az évekre, hónapokra, amikor a pénztári tagság miatt csökkentett nyugdíjat kapott. Ami miatt érdemes megfontolni az időzítést, az a reálhozam, amelynek a mértéke napról napra változik. A rossz piaci környezetben magas infláció mellett a felvehető összeg százezrekkel is csökkenhet, miközben alacsony inflációnál és jó hozamok mellett ugyanennyivel meg is ugorhat főleg a magas kockázatú portfólióknál.
Magánnyugdíjpénztárak reálhozamai a nyugdíjba vonulóknál Pénztár Nyugdíjkorhatárt elért tagok száma TB-be visszalépett Átlagos reálhozam Budapest 106 64 2, 238 millió Horizont 780 755 1, 6 millió MKB 56 37 1, 997 millió Szövetség 168 93 1, 086 millió Forrás: űjtés A legnagyobb reálhozamok a Budapest és az MKB Magánnyugdíjpénztárnál lettek, ezeknél a kasszáknál a tagság átlagos egyenlege is magasabb volt, a nyugdíjba vonulók az MKB-nál több mint 7, 2 millió, a Budapestnél pedig 7, 3 millió forintot is meghaladó átlagos egyenleggel rendelkeztek. A Szövetségnél, ahol a legalacsonyabb átlagos reálhozamot vehették fel a nyugdíjba vonulók, az átlagos egyenlegük csupán 4, 9 millió forint volt. Vannak, akik nyugdíj után is maradtak Bár a visszalépés logikus döntésnek tűnhetett a legtöbb nyugdíjkorhatárt elért tagnál, hiszen a teljes állami nyugdíj mellé szép summát kaphatott kézhez a pénztártól, nem élt mindenki a lehetőséggel. A pénztárak szolgáltathatnak a nyugdíjba vonult tagok számára járadékot is, ezzel a lehetőséggel is éltek néhányan.