Esküvő Monszun Idején Teljes Film
A Kúria v é g z é s e Az ügy száma: A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor tanácselnök, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró A kérelmező: hivatalból Alkotmánybírósági határozat száma: 3278/2019. (XI. 5. ) AB határozat Az ügy tárgya: a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság számú végzésének megsemmisítését követő eljárás meghatározása Rendelkező rész A Kúria az Alkotmánybíróság 3278/2019. ) számú határozata alapján a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Az ügy alapjául szolgáló tényállás [1] Balatonalmádi Város Önkormányzatának jegyzője 4/54/1/2014. számú határozatával építési engedélyt adott ki a kérelmezők gyermekeinek osztatlan közös tulajdonában álló, a kérelmezők élethosszig tartó haszonélvezeti jogával terhelt ingatlan szomszédságában lévő hétvégi ház és gazdasági épület átépítése, bővítése tárgyában, amely építésügyi eljárásban a kérelmezők, értesítés hiányában, ügyfélként nem vettek részt.
Ez egyúttal azt is eredményezi, hogy a jogalkalmazóknak sokkal jobban kell támaszkodniuk a hatósági eljárásjog egyéb forrásaira, mint például az ágazati jogszabályokra, az uniós jogra vagy éppen a bírói gyakorlatra. 2. A kódexben szabályozott alapelvek funkciója lényegében nem változott, itt továbbra is olyan alapvető elvek, értékek szerepelnek, amik a jogalkalmazást segítik. Az Ákr. ugyanakkor kevesebb alapelvet nevesít, mint a Ket., így például hiányzik a kiskorú érdekeinek fokozott figyelembevétele vagy a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ezek az alapelvek most már nem részei a közigazgatási hatósági eljárásjognak; hanem azt, hogy azok máshonnan, például az Alaptörvényből vagy nemzetközi jogi egyezményekből vezethetőek le. 3. tárgyi hatálya a közigazgatási eljárások közül kizárólag a hatósági eljárásra terjed ki, továbbá rögzíti azt is, hogy mely szervek milyen tevékenysége során kell a törvényt alkalmazni. Ennek megfelelően a hatóság intézkedése közigazgatási jogviszonyt hoz létre, döntése közhatalmi jellegű, és annak közhatalmi úton szerez érvényt.
A törvény ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy meghatalmazás esetén a képviseleti jogosultság igazolása csupán akkor kötelező, amennyiben azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza.
Hivatkozva a 9/2017. (IV. 18. ) AB határozatban foglaltakra is, az Alkotmánybíróság jelen ügyben úgy ítélte meg, hogy az ügyféli jogállást érintően a hatóság által kiadott állásfoglalás, amely szabályszerű értesítés vizsgálata nélkül, az eltelt időtartamra hivatkozással utasította el a kérelmezők ügyféli jogállásra irányuló kérelmének vizsgálatát, nem biztosított lehetőséget a kérelmezők számára a törvényben garanciális előírásként rögzített önálló jogorvoslati út igénybevételére, ezáltal elzárva kérelmezőket a tényleges és hatékony jogorvoslat lehetőségétől, amely alapjogsérelem érdemben befolyásolta a bíróság döntését. A döntés indokolása [5] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp. ) 123. § (2) bekezdés értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az első vagy másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség.
A bíróság e végzésében a kérelmezett hatósággal egyezően csak azt állapította meg, hogy a kérelmezők utólagos ügyfélkénti bevonására már nincs törvényes lehetőség. Amennyiben a kérelmezőknek a kiadott építési engedéllyel, vagy a megvalósuló építkezéssel összefüggésben egyéb panaszuk vagy sérelmük van, azt más eljárás keretében tudják csak orvosolni. [4] A megismételt elsőfokú bírósági eljárásban született döntéssel szemben benyújtott alkotmányjogi panasz alapján eljárt Alkotmánybíróság a 3278/2019. ) számú határozatában (belső ügyszám: IV/2106-15/2016. ) megállapította, hogy a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. 8. ) Korm. rendelet (a továbbiakban: R. ) áttekintése és annak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
6. Az eljárásjogi jogutódlás szabályai is lényegesen leegyszerűsödnek. Továbbra is a jogutódlás főszabálya a polgári jogi jogutód belépésének lehetősége, ha azt az ügy személyhez kötött jellege nem zárja ki. Az ügy személyes jellege alatt azt értjük, hogy az alkalmazandó anyagi jogi feltételek kizárólag adott – az ügyben kieső – ügyfélhez kötődnek, az abból fakadó jogosultságok őt illetik, a kötelezettségek pedig őt terhelik. Az ilyen ügyekben az anyagi jogi rendelkezések egyértelműen meghatározzák, hogy a jogosultság az ügyfél személyéhez kötődik vagy, hogy a kötelezettséget nem tudná más teljesíteni (tipikus példái ennek a gyámügyek). Azt is külön kimondja az Ákr., hogy ha az ügy tárgya valamilyen dologi jog, vagy azt érinti az ügy, akkor az ügyfél helyébe az adott üggyel érintett dologi jognak az új jogosultja lép, ez például egy tulajdonjog esetében az örökös. A dologi joggal kapcsolatos új, önálló jogutódlási szabály azért szükséges, mert egyes esetekben a dologi joghoz kötött jogosultságoknál, nem feltétlenül a polgári jogi jogutód lép az eljárásban a kieső ügyfél helyébe, hanem az ilyen tárgyú ügyeknél a dologi jog jogosultja lesz az, aki ügyfélként részt kell, hogy vegyen az eljárásban.
nem zárja ki azt sem, hogy a tárgyi hatályán kívül eső eljárásokban a szabályait részben vagy egészben "kölcsönvegyék". 5. Érdemes szót ejteni a kódex személyi hatályáról is. Míg a Ket. korábban a lehető legtágabb személyi körnek biztosította az ügyfélképességet; addig az Ákr. a jogos érdek tekintetében egyértelművé teszi, hogy kizárólag az üggyel kapcsolatos közvetlen érintettség vehető figyelembe az ügyféli minőség szempontjából. ismeri továbbá a speciális ügyfélfogalmat, azaz annak a lehetőségét, hogy ágazati jogszabály (törvény vagy kormányrendelet) megállapíthatja egyes ügyfajtákban, azon szervezetek, személyek körét, akik a jogszabály erejénél fogva az adott ügyfajtában ügyfélnek tekintendők, tehát esetükben nem kell külön vizsgálni az ügyféli minőség kritériumának fennállását, a közvetlen érintettséget. Építésügyi tárgyú jogszabályokban főszabály szerint az lehet például építtető, aki az ingatlannak a tulajdonosa, tehát ha valaki ingatlantulajdonos, akkor neki minden további vizsgálat nélkül ügyféli jogállást kell biztosítani.
törvény (a továbbiakban: Ket. ) előírásaival való összevetését követően megállapította, hogy a végzés meghozatalakor hatályos szabályozásból nem vezethető le az elsőfokú bíróság ügyféli jogállás megítélésére vonatkozó következtetése. Az R. komplex értelmezése nem vezethet oda, hogy az építési engedélyezi eljárás megindulásakor ne lenne értesítendő a kérelmezetti ingatlannal közvetlenül szomszédos telek tekintetében az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog jogosultja. Ez az értelmezés a Ket. általános ügyfél fogalmának szűkítését eredményezi és egyben felveti az Alaptörvény tisztességes eljáráshoz való jogra vonatkozóan rögzített elvárásokkal való összeegyeztethetőség kérdését. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme csak jogerős határozat esetén vizsgálandó körülmény, jogsértő határozatra nem alapítható. Amennyiben a hatóság eljárása, illetve határozata a Ket. szerinti olyan hibában szenved, amely következtében nem válhatott jogerőssé, jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmét nem eredeztetheti.
A Kp. 123. § (1) bekezdés alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. [6] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp. ) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el. [7] A fentiek alapján – és arra tekintettel, hogy az alkotmánybírósági megsemmisítés következtében a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt elbírálatlan felülvizsgálati kérelem van folyamatban – a Kúria a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új kódex a Ket. -től eltérően nem sorolja fel, hogy mely szervek minősülnek hatóságnak, csak egy általános fogalommeghatározást ad, ami jelentős mozgásteret biztosít a jogalkotónak az ésszerű hatáskör-telepítéshez. A hatóság ugyanis az a szerv, szervezet vagy személy, amelynek jogszabály hatósági jogkört állapít meg, tehát hatáskör birtokában eljár a konkrét ügyben. Változás az is, hogy az Ákr. -ben konkrétan nincs megjelölve a másodfokú hatóság, a jogalkotó itt is teljes mértékben az ágazati joganyagra bízza azt, hogy ki lesz a fellebbezéseket elbíráló, illetve a felügyeleti jogkört gyakorló másodfokú hatóság. 4. Jelentősen csökkent továbbá az Ákr. hatálya alól kivett eljárások száma – Ákr. 8. § (1) bekezdés –, az egyéb eljárásoknál pedig a kódex rendelkezéseitől való eltérésre kizárólag akkor kerülhet sor, ha azt az Ákr. kifejezetten megengedi. Lehetőség van továbbá arra is, hogy jogszabály a kódex rendelkezéseivel összhangban kiegészítő eljárási szabályokat határozzon meg, valamint az Ákr.